Történelem: Jobbra hajts!

Feltehetően a biztonság miatt alakult ki a balkezes közlekedési rend, már az ókori Rómában. Persze nem közlekedésbiztonság, hanem az egyének önvédelme volt az ok: az emberek többsége jobbkezes, ezért célszerű egy ismeretlent balról kerülni, hogy szükség esetén gyorsabban lehessen a - jobb oldalról - előrántott karddal védekezni.







Kezdetben Magyarországon is az úttest bal oldalán közlekedtek a járművek.
 A közlekedési irány megváltoztatásának elsődleges oka az volt, hogy a húszas évek közepétől a környező országok folyamatosan áttértek a jobb oldali közlekedésre, és sokan attól tartottak, hogy az ellentétes közlekedés Magyarország elszigetelődéséhez és az idegenforgalom visszaeséséhez vezethet.

 A francia forradalom idején társadalmi rangot fejezett ki az út bal vagy jobb oldala: a szegények a jobb, az arisztokraták a bal oldalon haladtak - ezért is változtatta meg - az egyébként balkezes - Napóleon a közlekedés rendjét először Franciaországban, majd az általa elfoglalt többi országban is. A szokás aztán elterjedt Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban és Svájcban is, Oroszország az első világháború végén, Portugália nem sokkal utána tért át a jobb oldali közlekedésre, az Osztrák-Magyar Monarchia területén viszont továbbra is balra tarts volt.

A közlekedési tárca már 1939 júniusában határozott a változásról, bevezetése azonban a háború miatt két évet csúszott. Az 1941. június 26-i rendelet szerint a váltás végül két ütemben zajlott le, elsőként július 6-án hajnali 3-kor Budapestet és környékét kivéve az egész ország, november 9-én hajnali 3-kor pedig a főváros és környéke is átállt a közlekedés az új forgalmi rendszerre. A kormány hatalmas kampányba kezdett. Óriás plakátokkal hirdették a változást! "jobbra hajts" "balra előzz". Az akkor értelmetlennek tűnő változás 900.000 pengőbe került az országnak, azokban a háborús időkben, amikor pont benzin hiány is volt.

Az országban továbbra is közlekedhettek a jobbkormányos gépkocsik, de új forgalmi engedélyt már csak balkormányos autók kaphattak.

A Villamos vonalak megállóit, váltókat, rengeteg jelzőtáblát kellett kicserélni, átépíteni.
Komolyabb problémát jelentett azonban a buszok átalakítása, amelyeknek ajtót kellett vágni a másik oldalára. A gondos szervezésnek köszönhetően az átállás zökkenőmentesen ment végbe, a baleseti statisztika pedig alig romlott. Egy komolyabb balesetről tudni, amikor egy székesfehérvári kalauz a lezárt bal oldali ajtónak dőlve kiesett a buszból.

A budapesti kisföldalattinál csak az 1973-as teljes rekonstrukció során változtatták meg a hajtási irányt, a gödöllői HÉV viszont a mai napig a bal oldalon közlekedik, emlékeztetve a régi rendre.